• Gyerekmunka
  • Két gyerek
  • Gyerekek a családban
  • Öregek
  • Asszony tánc
  • Asszonyok terménnyel
  • Városkép
  • Tanítás
  • Always on  the road
  • Bare Eyes
  • Black albino
  • Children of Misery
  • Kids of Kenya
  • Maasai Chief
  • Maasai children
  • Maasai village
  • Maasai women
  • Past and the future on her face
  • Smiling in chador
  • The English teacher

"Vagy a túlnépesedést kell megakadályoznunk, vagy egy jobb és nagyobb bolygóra kell költöznünk. Az egyensúly nem tartható fenn a halálozás szabályozásával születésszabályozás nélkül."

Szent-Györgyi Albert (1893-1986, Nobel-díjas biológus, orvos)
Hírlevél
Név:*
E-mail:*
E-mail mégegyszer:*
Melyik csoportot képviseli?:*

Hogyan válhat a Szubszaharai Afrika oroszlánná?

Az Egyesült Nemzetek előrejelzése szerint a világ népessége 2011. október 31-én átlépte a hétmilliárdot és a jövőben is jelentősen növekedni fog.  A szubszaharai afrikai régió tűnik ki a legmagasabb születési rátákkal. ENSZ becslések szerint 2050-ig a Szabszaharai Afrikában élők száma megduplázódhat, a század végére pedig a négyszeresére nőhet.


Szerző: Tanja Kiziak



A Szaharától délre fekvő országok folyamatos népességnövekedése három tényezőre vezethető vissza: egyrészt az ott élő nőknek átlagosan öt, tehát jelentősen több gyermekük születik, mint a világ más régióiban. Másrészt a fejlődő országok népessége a magas születési ráta miatt rendkívül fiatal, így a szülőképes korú nők száma nagyon magas és egyre csak nőni fog. Harmadrészt a jobb egészségügyi és élelmiszerellátásnak köszönhetően a szegény régiókban is egyre nagyobb a várható életkor.


Népességnövekedés mint fejlődés fékje

A népesség alig 20 év alatti megduplázódásával - ahogy már ezt néhány afrikai állam átélte – még a gazdag országok is túl lennének terhelve. Demográfiai nézőpontból szemlélve így nem véletlen, hogy a Szaharától délre fekvő országok többsége még mindig a legszegényebbek közé tartozik - a világ 48 legkevésbé fejlett országából 33 Afrika e részén található.


A magas termékenységi rátából adódó népességrobbanásból és a fiatalok rendkívüli nagy arányából többféle kockázat és fejlődést gátló tényező adódik, mint például az élelmiszerbiztonság hiánya, az egészségügyi és oktatási rendszerekre nehezedő nyomás, az infrastruktúra túlterheltsége vagy az erőforrások szűkössége – amik további konfliktusokat gerjeszthetnek.  

 

 

A gyermekek száma az egészségügybe és képzésbe irányuló befektetéseken keresztül csökken

A népességrobbanás és a magas születési ráta nem a nagycsalád utáni vágynak tudható be. Sok esetben az az oka, hogy a nőknek és a pároknak vágyuk ellenére nincs lehetőségük családtervezni. Tanulmányok adatai szerint Szubszaharai Afrikában a terhességek 39 százaléka nem kívánt. Ahol a védekezési eszközök rendelkezésre állnak és a reproduktív szolgáltatások ki vannak építve, ott a születendő gyermekek száma az emberek kívánságának megfelelően jelentősen csökken. Továbbá az is a születési ráta csökkenéséhez vezet, ha az egész egészségügyi rendszert megerősítve és kiépítve csökken a gyermekhalandóság. Ha minden egyes gyermeknek nő az esélye az életben maradásra, a párok kevesebb utódot terveznek.

jl kpzett_anyk

Egy ország születési rátáját erősen befolyásoló tényező a képzettség állapota is. A termékenység világszerte ott csökken, ahol emelkedett a képzettségi szint és leginkább érvényesül a nők másodfokú oktatásban való részvételének kedvező hatása.  Azok a nők, akiknek volt lehetőségük tovább tanulni, később vállalnak gyermeket, könnyebben hozzáférnek és gyakrabban használnak fogamzásgátló  eszközöket. A képzés mindenek előtt a nők esélyegyenlőségének a megteremtéséhez járul hozzá. Ezzel kihat a gyermekszámra is, mivel a fejlődő országbeli nők általában kevesebb gyermeket szeretnének, mint a férfiak, azonban a gyermekszámra vonatkozó kívánságukat nem mindig tudják érvényesíteni.


A demográfiai fejlődés esélyi

A termékenység csökkenésével idővel megváltozik a népesség korszerkezete. Elsőként a gyermekek aránya csökken, viszont ezzel párhuzamosan nő a keresőképes korosztályba tartozók aránya. Az idősebbek száma továbbra is alacsony és csak akkor indul növekedésnek, ha a keresőképesek népes csoportja lassacskán idősebbé válik. Egy társadalom annál fejlettebb, minél kevesebb gyermekről és idősről kell gondoskodnia. A demográfiai fejlődésben ezt a szülétésszám visszaesése és az idősödés közötti időszakot nevezzük demográfiai bónusznak. A demográfiai bónusz kihasználásához olyan keresőképes embereket kell képezni, akik találnak számukra megfelelő munkát, valamint egy hosszú, produktív szakmai életpályát tudnak befutni, mielőtt idősekké és eltartottakká válnak. Ha egy társadalomnak ez sikerül, a demográfiai bónusz demográfiai osztalékká alakul. A siker kulcsa tehát befektetés a képzésbe és befektetés a munkahelyekbe.

npessgszm dl_korea


Ha csökken a halandóság és a termékenység, akkor a fiatal népesség válhat a nemzetgazdaság motorjává. Ezt támasztják alá az ázsiai tigrisállamok, úgymint Dél-Korea, Taiwan, Hongkong és Szingapúr tapasztalatai. Elismerésre méltó fejlődésük kezdetén hasonló demográfiai kiinduló helyzetben voltak, mint a mai szubszaharai országok többsége, valamint az akkori fejlettségi állapotuk is hasonlóan rossz volt.

Az 1960-as és ’70-es években intenzív befektetéseket hajtottak végre az oktatás és a családtervezési programok területén és véghez vitték a szükséges gazdasági reformokat. Különösen azt ismerték fel, hogy a nők foglalkoztatása elengedhetetlen a gazdaság előrelépéséhez, melyhez először támogatni kell a képzésüket. Ennek végrehajtása következtében egy erős gazdasági fellendülés következett, így a magas népességnövekedésű, szegény országokból az alacsony termékenységű, jóléti államok közé emelkedtek. Becslések szerint a kelet- és dél-ázsiai gazdasági fejlődés mintegy egyharmada köszönhető a demográfiai bónusz megfelelő kihasználásának.

Még ha az ázsiai tigrisállamok által véghez vitt demográfiai osztalék koncepcióját a kulturális, politikai és gazdasági különbségek miatt nem is lehet egyszerűen átültetni a Szubszaharai Afrika országaira,az út nyitva áll számukra. Ahhoz azonban, hogy „afrikai oroszlánokká“ váljanak, először a politikának kell helyes irányba állnia – azáltal, hogy az egészségügybe, képzésbe és munkahelyekbe fektet.


Információ:

 

Tanja Kiziak a Berlin-Institut für Bevölkerung und Entwicklung (Berlini Népességi és Fejlődési Intézet), globális demográfiai változások kérdéseivel foglalkozó független think tank szervezet tudományos munkatársa.

A cikkhez további információkat az „Afrika demográfiai kihívásai“ című tanulmányban talál, melyet  a BOCS Alapítvány fordított magyarra és a www.afrika.csaladtervezes.eu honlapon érhető el.

www.berlin-institut.org

 

 

 

 

 

A Föld népessége most: