• Gyerekmunka
  • Két gyerek
  • Gyerekek a családban
  • Öregek
  • Asszony tánc
  • Asszonyok terménnyel
  • Városkép
  • Tanítás
  • Always on  the road
  • Bare Eyes
  • Black albino
  • Children of Misery
  • Kids of Kenya
  • Maasai Chief
  • Maasai children
  • Maasai village
  • Maasai women
  • Past and the future on her face
  • Smiling in chador
  • The English teacher

"A Millenniumi Fejlesztési Célok és különösen a nyomor és éhezés megszüntetése nem érhetők el, ha nem célozzuk meg nyíltan a népesedés és reproduktív egészség kérdéseit."

Kofi Annan, ENSZ ex-főtitkár (1997-2006)
Hírlevél
Név:*
E-mail:*
E-mail mégegyszer:*
Melyik csoportot képviseli?:*

People and Planet Summary - magyar fordítás

 

A 21. század kritikus időszak az emberiség és a Föld életében. A Föld népessége 2011-re
elérte a 7 milliárdot és az ENSZ előrejelzései szerint 2050-re már várhatóan 8 és 11 milliárd
között lesz ez a szám.

Az emberi beavatkozás komoly aggodalmakhoz vezetett a Föld kapcsán, és a világ
gazdagabbik felén az egy főre jutó fogyasztás jóval magasabb annál, mint ami fenntartható
lenne 7 milliárd, vagy annál is több ember számára. Ez erős kontrasztban van a világ 1.3
milliárd legszegényebb emberének fogyasztásával, akiknek paradox módon többet kéne
fogyasztaniuk annak érdekében, hogy kiemelkedjenek a súlyos szegénységből. Napjainkban
a termékenységi ráta a legkevésbé fejlett országokban a legmagasabb, míg a jóval fejlettebb
országokban találjuk a legalacsonyabb értékeket, Ázsiában és Latin-Amerikában pedig
növekedő tendenciát figyelhetünk meg. Annak ellenére, hogy a termékenység szinte
mindenhol csökkenő tendenciát mutat, a Föld lakossága még mindig körülbelül 80 millióval
növekszik évente, hiszen a ma fiataljai értelemszerűen fenntartják a demográfiai lendületet.
A populáció növekedésének globális átlaga már csökkenő tendenciát mutat, de a
legszegényebb országok ezt még nem tapasztalják, így semmilyen hasznát nem látják még
ennek a csökkenésnek. Populáció és fogyasztás egyaránt fontos tényezők, a növekedő
populáció és az anyagi javak fogyasztásában mutatott növekedés együttese
következményekkel jár egy véges bolygón. És mivel mindkettő folyamatosan növekszik, a
nemkívánatos hatások és következményei (mint például számos területen a klímaváltozás
okozta terméshozam csökkenés) a visszafordíthatatlan változások (értsd például a fajok
kihalásának növekvő arányát) száma vészjóslóan növekedik. A természeti környezet és a
humán szocio-gazdasági rendszerek szerveződése egyaránt összetett, a populáció, a
fogyasztás és a környezet kapcsolata bonyolult és átláthatatlan. A föld kapacitása az
emberek szükségleteit tekintve véges, de hogy miként érünk el a végső határokhoz az
nagyban múlik a választott életstílusunkon és az ahhoz kapcsolódó fogyasztáson, vagyis
azon, hogy mit és mennyire tekintünk hasznosnak, mit tekintünk az emberiség számára
elengedhetetlennek a jóléthez.

A demográfiai változásokat a gazdasági fejlődés mozgatja, ahogyan a szociális és kulturális
tényezőket és a környezetváltozást is. Az átmenet a magastól az alacsony születési és
halálozási rátáig eltérő mértékben ugyan, de már számtalan kultúrában, egymástól
különböző szocio-gazdasági rendszerben lejátszódott. Olyan országok mentek már keresztül
ezeken a változásokon, mint Irán és Dél-Korea, csak mindez jóval gyorsabban történt mint
Európában, vagy Észak-Amerikában. Számtalan feladat elé állított minket az, hogy
tapasztalhattuk, miként értek el a fejlettebb országok a demográfiai átmenet utolsó
stádiumába. A föld lakosságának nem csak a növekvő népességgel kell számolnia, hiszen az
életkor összetétel is változásban van, a migráció, urbanizáció és a népesség csökkenés
egyaránt jelentenek lehetőségeket, de egyben feladatokat is az emberiség egészségének,
jólétének tekintetében és a környezetre vonatkozóan. A külföldön dolgozó migránsok

gyakran jelentenek hasznot a hazautalt pénznek köszönhetően anyaországuk számára, és
mivel pótolják a hiányzó munkaerőt az elöregedő társadalmakban, így befogadó országuk
számára is. Az aktuális és a jövőbeli migrációra a környezetváltozás is hatással lesz, habár az
erőforrások, a természeti kincsek hiánya azt jelentheti, hogy ezek a változások a
legérzékenyebben azokat érintik, akik a legkevésbé képesek vándorolni. Az államok
vezetőinek nemzetközi migrációra kell készülniük, és számolniuk kell annak
következményeivel is, mint amilyen a migránsok integrációja és jogaik védelme. A fejlődő
országokban a városlakók száma minden ötödik napon egymillióval fog emelkedni mától
2050-ig. A városi populáció folyamatos és gyors növekedése az életstílus és viselkedésmód
alakulását is befolyásolja. Meghatározza majd, hogy mit és mennyit fogyasztanak, hány
gyereket vállalnak, és döntő hatással lesz a foglalkoztatás típusainak alakulására is. A
várostervezés elengedhetetlen ahhoz, hogy elkerüljük a nyomornegyedek elterjedését,
melyek rendkívül káros hatással vannak az egyéni és társadalmi jólétre. A fent említett
demográfiai változások és fogyasztási minták, nyomasztó és éppen ezért sürgősen
megoldandó problémák elé állítottak minket. Először is ki kell emelni az extrém
szegénységből a Föld 1.3 milliárd lakóját. Ez döntő lépés ahhoz, hogy ellensúlyozzuk a
globális egyenlőtlenséget és biztosítsuk a jólétet mindenki számára. Ez fokozottan elvárt az
egy főre eső fogyasztás terén, de ki kell terjedjen az élelmezésjavítására és
egészségvédelemre is, továbbá a család méretének csökkentésére is szükség lesz azokban az
országokban, ahol magas a termékenységi arány.

Másodszor, tudomásul kell venni, hogy a legfejlettebb és a feltörekvő gazdasági rendszerek
fogyasztása nem fenntartható, sürgősen vissza kell szorítani a túlfogyasztást. Ebből
egyenesen következik, hogy csökkenteni kell a károsanyag kibocsátást és fogyasztást, illetve
radikális átalakításokra van szükség ezen a téren, és együtt jár azzal is, hogy fenntartható
technológiákat kell elfogadnunk. Mindezek elengedhetetlenek egy olyan fenntartható jövő
érdekében, mely mindannyiunk számára biztosítható. Jelenleg a fogyasztás szorosan
összekapcsolódik a növekedésen alapuló gazdasági modellekkel. Az egyéni jólét növelése
érdekében az emberiségnek virágoznia kell, nem elég túlélni, vagyis a jelen gazdasági mércét
magunk mögött hagyva a valódi értéket képviselő természeti tőke felé kell fordulni. A
gazdasági teljesítményt sürgősen szét kell választani a materiális, környezeti teljesítménytől,
pl. újrahasznosítható berendezések, újra feldolgozott anyagok, hulladékcsökkentés,
megújuló erőforrásokból nyerhető energia segítségével, s a fogyasztók fizessenek nagyobb
költséget a fogyasztásuk után. Elengedhetetlenek a változások a fennálló szocio-gazdasági
modellben annak érdekében, hogy a föld és az emberiség, olyan virágzó időket éljen az
elkövetkező századokban az együttműködés égisze alatt is, mint ahogyan azt tette a verseny
szellemében eltöltött század során. Ez természetesen előrelátó politikai vezetést igényel,
amely hosszú távú célokra összpontosít. Végül pedig lassítani illetve fixálni kell a föld
népességének növekedését, de a kényszernek semmi szerepe sem lehet ebben. A fejlődő és
a fejlett országokban továbbra is élni kell a fogamzásgátlás adta lehetőséggel. Az önkéntes
családtervezésnek kulcsfontosságú szerepe van abban, hogy a termékenységi ráta tovább

csökkenjen, és ez a tendencia az egyéni jólététet előnyösen befolyásolja a Földön élő minden
férfi és nő életében. Hosszútávon elengedhetetlen előfeltétele a minőségi életnek egy
stabilizált, nem növekvő populáció. Az oktatásra mindebben nagyon fontos szerep hárul: a
jól képzett emberek hosszabb és egészségesebb életet élnek, és alkalmasabbak arra, hogy
eldöntsék hány gyereket vállalnak, sokkal rugalmasabbak, változásra képesek. Annak
ellenére, hogy az oktatással kapcsolatos célokat nemzetközi egyetértés övezi, azok
megvalósítása elenyésző mértékű. A tudománynak és a technikának létfontosságú szerepe
lesz abban, hogy az imént említett három feladatot együtt tudjuk kezelni, megértve az ok-
okozati összefüggéseket (az olyanokat, mint az ózon csökkenés). Továbbá abban is, hogy ki
tudjuk küszöbölni a legkárosabb tendenciákat innovatív fejlesztések segítségével (mint
amilyen a mezőgazdasági termelés növelése a környezet terhelésének csökkentésével).
Mindenképpen figyelmet kell tehát szentelnünk a technikai fejlődés szocio-gazdasági
dimenziójának, mivel a problémák megoldásához a technika által kínált megoldások, csak a
változások megfelelő kezelése és átgondolt irányítás mellet lehetnek eredményesek. A
demográfiai változások és azok környezetre gyakorolt hatása az egész Földön változásokat
okoz, ami azt jelenti, hogy a regionális és nemzeti politikusoknak olyan megoldásokat kell
alkalmazniuk, melyek az adott területen megfelelőek, és speciálisan az ottani lehetőségekre
és az esetleges következményekre koncentrálnak. A fenntartható fejlődés kapcsán idén
rendezett Rió+20 Nemzetközi Konferencián az ENSZ közgyűlésen elhangzott viták és
megbeszélések és azok felülvizsgálata folytatódik a szintén nemzetközi A népesség és
fejlődés ( ICPD+20) címmel a 2014/2015-ben megrendezendő konferencián. Végül A
fejlődési Irányelvek (Development Goals) címmel 2015-ben tartandó rendezvény az
emberiség és a Föld kapcsolatának korrekcióját igyekszik lehetővé tenni. Ha sikerül
helyreállítani a felborult egyensúlyt, kijavítani ezt a kapcsolatot, ez a változás utat nyithat
egy ígéretes és virágzó jövő felé a most élő és elkövetkező generációk számára.

 

Javaslatok

1. Javaslat

A nemzetközi közösségnek ki kell emelni a mélyszegényégből azt az 1.3 milliárd
embert, akik naponta kevesebb mint 1.25 $ élnek, és el kell kezdeni felszámolni az
egyenlőtlenséget, ami ma is tartja magát. Ez azt kívánja, hogy több erőfeszítést tegyünk
a kulcsfontosságú területeken, azaz a gazdasági fejlődés a családtervezés és az egészség
terén.

2. Javaslat

A legfejlettebb és a feltörekvő gazdaságoknak meg kell állítaniuk, majd pedig csökkenteniük
kell a fogyasztás mértékét, mindezt úgy, hogy komoly erőfeszítéseket tesznek az erőforrások
hatékony felhasználásában, a fenntartható erőforrások, fejlesztések, technológiák és
infrastruktúra finanszírozásában, és abban, hogy mindenféle gazdasági tevékenységükből
szisztematikusan kiküszöbölik a környezet terhelését, a környezetben semmiféle kárt nem

okozhatnak a továbbiakban.

3. Javaslat

A szaporodást érintő egészségügyi programok és az önkéntes családtervezést segítő
programok azonnali nemzeti és nemzetközi, pénzügyi és politikai elköteleződést kívánnak.
Erre azért van sürgősen szükség, hogy a termékenyégi ráta görbéje továbbra is ereszkedjen,
főleg azokban az országokban, ahol a fogamzásgátlásra való igény kielégítetlen.

4. Javaslat

A környezetet és a népességet nem szabad két egymástól független jelenségként elgondolni.
Minden tényezője a demográfiai változásoknak és azok hatásainak, meg kell jelenjen a
gazdaságot és környezetet érintő vitákban, a nemzetközi találkozókon (mint amilyen a
Rio+20 Konferencia), és a későbbiekben megrendezett találkozókon.

5. Javaslat

A kormányoknak meg kell találniuk minden lehetőséget arra, hogy az urbanizációs
területeken hatékony szabályozással csökkentsék az anyagi fogyasztást és a
környezetterhelést.
Ha a víz és energia és egyéb szolgáltatások ellátására, a
hulladékkezelésre megfelelően felkészülünk, elkerülhetjük a nyomornegyedek növekedését,
segíthetjük az ott élők boldogulását.

6. Javaslat

Annak érdekében, hogy az egyetemes oktatás kapcsán már régóta megfogalmazott célok
megvalósuljanak, azon országok vezetői, ahol az iskolázottság aránya alacsony, működjenek
együtt nemzetközi alapítványokkal és szervezetekkel, mint például az UNESCO, UNFPA,
UNICEF, IMF, World Bank és az Education for All. Az anyagi és nem anyagi problémákat
egyaránt le kell győzni, annak érdekében, hogy egy magas minőségű általános- és
középiskolai képzést, és ezzel egyenlő esélyeket tudjunk biztosítani a világon élő összes
fiatalnak, lányoknak és fiúknak.

7. Javaslat

A természet- és társadalomtudósok, a fogyasztás a demográfiai változások és ezek
környezetre gyakorolt hatása közötti kölcsönhatást intenzívebben kutassák, az ezeket a
jelenségeket érintő kutatásaikra nagyobb hangsúlyt fektessenek. Alapvető és egyedülálló
szerepük van abban, hogy a felmerült problémákról egy gazdagabb képet tudjunk
kialakítani a hasonló kutatások bizonytalanságainak tisztázásában, a lehetséges megoldások
hatékonyságának megállapításában is szükség van feladatvállalásukra, annál is inkább,
hogy a politikában tevékenykedők, a stratégiák kidolgozói támaszkodhassanak megbízható
eredményeikre, iránymutatásukra.

8. Javaslat

A nemzeti kormányok gyorsított tempóban dolgozzák ki a vagyon átfogó szabályozását. Ez
természetesen magában kell foglaljon a nemzeti hasznot érintő reformokat illetve jelentős
fejlődést a természeti erőforrásokkal való elszámolásban is.

9. Javaslat

Nagy szükség van a nemzeti kormányok közötti együttműködésre annak érdekében, hogy
azokat a szocio-gazdasági rendszereket és intézményeket fejlesszék, amelyek jövőjüket
nem az anyagi fogyasztás növekedésétől teszik függővé. Ezek az elvek az államvezetők által
végzett fejlesztéseket és azok kivitelezését is áthatják majd, így téve lehetővé bolygónk és az
emberek számára is a jólétet.

 

További információért forduljon ide: The Royal Society Science

 

http://royalsociety.org/uploadedFiles/Royal_Society_Content/policy/projects/people-planet/2012-04-25-PeoplePlanetSummary.pdf

 

 

Fordította: Lipták Kata

A Föld népessége most: